A szerzők figyelmeztetnek, hogy amennyiben számos országban nem változtatnak az öntözési módszereken, akkor importálni kell majd az élelmiszert. A jelentés szerint Dél-Ázsia felhasználható szárazföldjének már most mintegy 94 százalékát használják élelmiszertermelésre.
A kutatók számítógépes modellje szerint, a kontinens jobb öntözőrendszerekkel a további élelmiszer háromnegyedét tudná szolgáltatni. A vizsgálatot a kedden kezdődő World Water Week konferencián ismertetik Stockholmban. A tanulmányt a Nemzetközi Vízkezelési Intézet, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) végezte.
A kutatók figyelmeztetése szerint, egyes fejlődő országoknak a szükséges rizs és a kukorica több mint negyedét importálni kell majd 2050-re, ez a kilátás pedig politikailag igen kockázatos. A szakemberek három opciót körvonalaznak az ázsiai populáció élelmiszerigényeinek kielégítésére. Elsősorban, más régiókból nagy mennyiségű gabonanövények importálása, másodsorban az „esőre alapozott” mezőgazdaság tökéletesítése és kiterjesztése, harmadsorban pedig az öntözéses gazdaságra történő fókuszálás.
A jelentés figyelmeztet, hogy az első opció politikailag kockázatos, a második pedig lehetetlen, mivel a felhasználható földek már számos területen használatban vannak. Aditi Mukherji, a tanulmány vezető kutatója szerint, „manapság Ázsiában, a növekvő populáció eltartása érdekében, az öntözött területek kiterjesztésének opciója egyre problémásabb a szárazföldi vagy vizet érintő korlátozások miatt”.
A jelentésben felvázolt forgatókönyvek nem vonják be a klímaváltozást, mely valószínűleg még kiszámíthatatlanabbá teszi az esőzéseket. A jelentés ajánlása szerint, modernizálni kellene a régió nagy kiterjedésű öntözőrendszereit, melyek a felszíni vizekre támaszkodnak, ám a befektetések hiánya miatt igen elhanyagoltak. A másik ajánlás a kormányoknak szól, akik a jelentés szerint segíthetnék, hogy a farmerek olcsó szivattyúkat alkalmazzanak a talajvíz kinyerésére öntözéshez.
Forrás: hirado.hu/BBC
Nordland Kft.
