A szakemberek előtt régóta nyilvánvaló, hogy az ezredforduló után "esedékessé" válik egy nagy világjárvány. Korábban 40-60 évente söpört végig a Földön egy-egy - a szezonálisnál jóval pusztítóbb - influenzaváltozat. Legutoljára 1968-ban a hongkonginak is nevezett A(H3N2)-es vírus okozott világszerte riadalmat. A leghírhedtebb mégis az 1918-19-es - az A(H1N1) vírussal terjedő - spanyolnátha-járvány, amely egymaga több embert ölt meg, mint az első világháború.
A tudósok félelmeivel 2004-ben szembesült a civil közönség, amikor is az epidemiológusok egy addig egyértelműen állatbetegségben, a madárinfluenzában vélték felfedezni a világveszélyt. Ázsiából akkoriban számos hír érkezett arról, hogy szárnyasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő emberek valójában egy madárragályba haltak bele. Ekkor vetődött fel, hogy ha a madárinfluenzának kialakul egy emberről emberre terjedő mutánsa - abból világjárvány, azaz pandémia lehet.
E mutációk attól rendkívül fenyegetőek, hogy a friss variánsokra még készületlenek az emberek. Míg a szokványos szezonális influenzát a korábbi fertőzésekkel edzett immunrendszerével a legtöbb ember "lerázza magáról", addig egy új vírus számára mindenki potenciális áldozat.
Az emberről emberre terjedő influenza végül a mexikói sertések közvetítésével érkezett meg az idén tavasszal. Az első megbetegedésekről és áldozatokról április végén számoltak be. Mindjárt 45 halálesettel és 943 gyanús fertőzéssel sokkolták a világot. A mexikói hatóságok azt remélték, hogy a ragály elfojtható. Ötnapos munkaszünetet rendeltek el, a világ más pontjain pedig elkezdték szűrni a repülővel érkezőket, hogy be ne hurcolják a "mexikói sertésinfluenzát".
A járvány azonban kiszabadult, már májusban a világ mind több pontjáról jelentettek megbetegedéseket. A riadalom nagyságára jellemző, hogy a sertéshúspiac összeomlását elkerülendő a tagországok "kisírtak" az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) egy szektor semleges nevet az új betegségnek, így lett az "új influenza".
A kórokozót a szezonális influenzát okozó A(H1N1) vírustörzs egy alfajában vélték felismerni. Ez a mutáció sertés-, madár- és ember influenzavírus-géneket is tartalmaz. Korábban nem észleltek olyan vírust, amely ebben a kombinációban hordozta volna a géneket. Ez a társulás magyarázza, hogy az új vírus az elődeinél könnyebben fertőz. Ahogy az egyik szakember megfogalmazta: negyven éve volt legutóbb ilyen "jól sikerült" vírus, egy vadonatúj mutáns.
Április végén a WHO még nem beszélt világjárványról. Május végén amerikai biológusok már arról szóltak, jó esély van arra, hogy az új, A(H1N1)-es vírus az elkövetkező influenzajárványok meghatározó vírustörzsévé váljon. A világjárvánnyá nyilvánítás előfeltétele, hogy a vírus legalább a világ két térségében emberről emberre is terjed.
Július közepén hunyt el az új vírus első magyar áldozata. A 41 éves férfi szív- és tüdőbetegségben is szenvedett, halálát tüdőgyulladás okozta.
Forrás: Ötvös Zoltán (Népszabadság- 2009. szeptember 24.)
Nordland Kft.
