replica Tag Heuer Golf Watch Replica replica reactor watches replica and bvlgari and watch fake rolex copy tag heuer aquaracer silver dial
Hírek : Megússzuk-e a vízháborút? - Nordland Víz és Uszodatechnika Kft. - Ipari és lakossági vízkezelés, uszodatechnika, szauna, jacuzzi, wellness
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
Őszi szezonMedencésmedencés kép2zuhanyzósvizes2

Megússzuk-e a vízháborút?


2009.09.02. 0 hozzászólás
Megússzuk-e a vízháborút?
Ha nem talál az emberiség megoldást, jön az éhínség, szárazság és energiahiány. De mi lesz Magyarországgal, ha itt a baj?




MAGYARORSZÁG — Pokoli évszázad vár az emberiségre! A felmelegedés miatt a legsötétebb hangulatú katasztrófafilmek világa is realitássá válhat a brit kormány tudósainak most napvilágot látott elemzése szerint. Mégpedig hamarabb, mint bárki is gondolta volna.

Éhínség, szárazság és energiahiány söpör majd végig bolygónkon, egész népcsoportok kerekednek fel rettenetes felfordulást okozva, hogy új, élhető hazát keressenek maguknak. Mindez már 2030-ban bekövetkezhet, állítja a brit kormány tudományos főtanácsadója, John Beddington professzor. Addigra a föld népessége 6,7 milliárdról 8,3 milliárdra gyarapodik, mégsem lesz élő ember, aki ne érezné majd a saját bőrén, a világon eluralkodó káoszt.
– Ha nem állunk elő azonnal valami megoldással, minden ingataggá válik – figyelmeztetett a professzor a Guardiannak nyilatkozva. – Új népvándorlás indul meg, amint a globális felmelegedés miatt terméketlenné vált földekről elmenekülnek az emberek. A jelenséget világszerte zavargások követik majd – jövendölte.

Beddington vészjósló adatai szerint 50 éve nem volt olyan kevés élelmiszer-tartaléka az emberiségnek, mint most, márpedig 2030-ra másfélszer több ennivalót kell előállítanunk a mainál. De ez még semmi, hiszen a jelenleginél harmadával több ivóvizet, valamint 50 százalékkal több energiát is keríteni kell valahonnan. Mindezt úgy, hogy közben a káros anyagok kibocsátását is radikálisan csökkentenünk kell. Nem csoda, hogy a tudós koponyák szerint a legrosszabbra is fel kell készülni.

De mi lesz velünk itt, Magyarországon? Tudósaink előrejelzése egybevág Beddington professzor jóslatával: a Kárpát-medencében sem lesz olyan az élet, mint annak előtte.

– Életminőségünk rosszabb lesz, hacsak nem kezdünk el már most felkészülni a ránk váró jövőre – nyilatkozta a Blikknek Láng István (77) akadémikus, a globális klímaváltozás hazai hatásait vizsgáló „Vahava projekt” tudományos tanácsának elnöke. – Előre gondoskodnunk kell mindenről: új víztározókat kell építeni, új vetésszerkezeteket és növényfajtákat kell bevezetni, valamint nagyobb tárolókra van szükség, ahol az ínséges évekre gondolva a jelenleginél több élelmiszert raktározhatunk el.
De hogyan állunk a felkészüléssel? Láng István szerint a magas szintű döntésekkel jól állunk, azaz a politikusaink egymással egyetértve rögzítették a célokat és a keretszámokat. A tényleges cselekvésben azonban máris késésben vagyunk.

– Mindenki helyesel, de kevés a konkrét lépés. Gazdasági nehézségek nehezítik ugyan a folyamatot, de a jövő érdekében muszáj megkezdeni a felkészülést! – hangsúlyozta az akadémikus. Márpedig Láng szerint a jövő már el is kezdődött. – Időjárásunkban egyre növekednek a szélsőségek, ezt már a bőrünkön tapasztaljuk. Az Alföld elsivatagosodása már megkezdődött, a kiszáradás pedig nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hiszen kihatással van a házak, utak építésére, a gátak és a hidak állapotára is – hívta fel a figyelmet. A szakember tudós társaival együtt tovább munkálkodik a megoldáson, de meglehetősen borúlátó a nem túl távoli jövőt illetően. – Sokan kérdezik tőlem, hogy pontosan milyen is lesz majd a környezetünk 20 év múlva. Erre nehéz a pontos válasz, de hogy jobb lesz-e vagy rosszabb, azt már most megmondhatom: rosszabb.

Ez vár ránk is?

Szenved-e hiányt alapvető szükségleteiben a magyar lakosság 2030-at követően? Láng István akadémikussal vettük pontról pontra a legfontosabbakat.

VÍZ — Régiónk egyre szárazabbá válik, hiába esik le továbbra is közel annyi éves csapadék, mint korábban. Az eső ugyanis hirtelen, nagy mennyiségben zúdul le, a talaj nem tudja mind befogadni, ezért a nagy része egyszerűen elfolyik. Az ország területére évente 50 köbkilométernyi esővíz hullik, ezzel kell megtanulnunk jól gazdálkodni. A Duna és a Tisza évente 110 köbkilométer vízzel lép be az országba, és 120 köbkilométernyivel távozik. Ez azt jelenti, hogy minden évben 5 balatonnyi (!) vizet passzolunk le déli szomszédainknak. Kulcskérdés, hogy kitaláljuk a módját, hogy ezt a vízmennyiséget itthon tartsuk!

ÉLELEM — Az aszály majdnem minden második évben lesújt az országra kisebb vagy nagyobb mértékben, ennek hatásai azonban a Dunántúlon szerencsére csak mérsékeltek. Az országos élelmiszer-ellátás ezért nem kerül veszélybe, a keleti országrészen viszont komoly gazdasági problémák léphetnek fel a szárazság miatt.

LEVEGŐ — Levegő korlátlanul rendelkezésre áll, pusztán arra kell figyelni, hogy ne legyen olyan szennyező anyag (por, kén-dioxid stb.), ami az egészséget károsítja. A gyárak károsanyag-kibocsátását lehet korlátozni, de a 3 millió gépkocsi és a 4 millió háztartás „megfogása” már nehezebb feladat.

ENERGIA — Már ma is energiafüggőségben szenvedünk, ezért arról kell gondoskodni, hogy minél több lábon álljunk a kőolaj- és a földgázbehozatal terén. A lakosságot és az ipart egyaránt takarékosságra kell tanítani: használjunk kevesebb energiát, legyünk takarékosabbak. A megújuló energiaforrásoktól nem várhatunk megváltást, hacsak nem jelenik meg olyan technikai újdonság, ami hatékonyabbá teszi a napenergia begyűjtését.

Forrás: www.blikk.hu

 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

Kérdése van? Írjon nekünk!

Facebook

Galéria

Kereső