Az A(H1N1), vagyis az új influenza egy vírusos eredetű, erősen fertőző, de az esetek többségében enyhe lefolyású betegség. Általában légúti panaszokkal kezdődik, és a szezonális influenzáéra emlékeztető tünetekkel folytatódik (láz, orrfolyás, fej- és végtagfájdalom, levertség, ingerlékenység, szédülés, esetleg látászavar).
Mivel vírusfertőzésről van szó, a megelőzés lényegesen könnyebb, mint magának a betegségnek a kezelése. Ha már elkaptuk a kórt, az orvostudomány lehetőségei korlátozottak. Az antivirális szerek a már kifejlődött influenzát nem gyógyítják. Ezek legfeljebb az első tünetek megjelenése után 48 órán belül hathatnak, lassítva a vírusok elszaporodását, olyankor azonban még általában nem tudható, hogy pontosan milyen betegséggel állunk szemben. Antibiotikumot szedni vírus ellen - mivel arra úgysem hat - szintén felesleges (kivéve természetesen a bakteriális felülfertőződés esetét). Azaz, akit elért az influenza (vagy akinél erre a tünetek alapján alapos a gyanú), legjobban teszi, ha otthon marad, elkülöníti magát a többiektől, bevezet néhány óvintézkedést (gyakori kézmosás, a használati tárgyak, kilincsek, csapok stb. letisztítása és a következő egy hetet - amíg a kór fertőzőképes - ágynyugalomban tölti, könnyen emészthető és egészséges táplálékot fogyaszt, és a szokottnál több folyadékot vesz magához.
A lázát pedig a patikai szabad forgalomban kapható csillapítóval, vagy olyan klasszikus eszközökkel, mint a hűtőfürdő tartja kordában. Fontos tudni, hogy egy hőemelkedésre (38 Celsius-fok alatt) még nem kell feltétlenül gyógyszerrel lőni, mert a mérsékelt láz része a szervezet öngyításának.
Magát a vírusbetegséget az orvos sem tudja meggyógyítani - doktorhoz fordulni tehát akkor érdemes, ha a tünetek valamelyike szokatlanul súlyos vagy makacs, ha veszélyes szövődmények jelentkeznek, vagy ha valamilyen okból perdöntő annak eldöntése, hogy valóban az A(H1N1)-től fertőződtünk-e meg.
Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő tájékoztatása szerint az új influenza az esetek többségében enyhe, legfeljebb a szezonális influenzánál megszokott tünetek jelentkezése mellett problémamentesen lezajlik. Ha valakinél mégsem ez a helyzet, és orvos közreműködése szükséges a gyógyuláshoz, értesítse a háziorvost, aki dönthet a kezelés további módjáról. A súlyosabb eseteket a területileg illetékes kórház kijelölt fertőzőosztályaira utalhatja, (ezekből régiónként egy, országosan pedig összesen hét van). Az odautazást - elkerülendő a kór továbbadását - helyesebb a tömegközlekedés helyett autóval (egyedül, vagy a sofőr és utasa is maszkban), illetve mentővel érdemes megoldani.
A betegség lefolyása hasonló a szezonális influenzáéhoz. Néhány napos lappangási idő után nagyfokú gyengeség, levertség, láz jelentkezik, amit étvágytalanság, izom-, végtag- és ízületi fájdalom, fej- és torokfájás, torokszárazság, orrváladékozás, tüsszögés, száraz köhögés kísérhet. A láz az első jelentkezése után gyorsan felmegy, és tartósan magas is lehet. Ha a lázas állapot vagy a köhögés egy hétnél tovább tart, az nagy valószínűséggel már a szövődmény jele. A tartósan magas láz, a nehéz légzés és a nem múló köhögés mindenképpen olyan jel, amely tüdőgyulladásra vagy más szövődményre utalhat.
A jellemző szövődmények kialakulása az általános higiéniás viszonyoktól, az éghajlattól, a táplálkozástól és egyéb tényezőktől is függ, így régiónként jelentősen eltérhet. A szakemberek arra számítanak, hogy térségünkben is gyakori szövődmény lehet a tüdőgyulladás, emellett középfülgyulladás, izomgyulladás, toxikus sokk is felléphet. A szezonális influenzához képest, az új influenza esetében az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy jóval kevesebb halálos áldozattal jár a megbetegedés.
Az eddig tapasztalt új influenzás haláleseteknek két fő előidézője volt. Az egyik a vírus kiváltotta viszonylag ritka tüdővérzés, amelytől gyakorlatilag azonnal beáll a halál - hogy pontosan kiknél, és miért pont náluk, azt egyelőre nem tudjuk. A másik a szövődmények (leginkább valamilyen bakteriális felülfertőződés miatt) - ez viszont lassú lefolyású, így a kezelésre is több idő marad. Mivel a bakteriális tüdőgyulladás számít a leggyakoribb veszélyes szövődménynek, ez viszont antibiotikumokkal jól kezelhető, a WHO szakértői azt valószínűsítik, hogy a járvány a fejlett országokban nem fog a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához hasonló tömeges pusztítást okozni (annak fellépése idején még nem álltak rendelkezésre antibiotikumok).
A betegség főbb kockázati csoportjait is az említett szövődményekre való tekintettel határozták meg. A jelenlegi ismeretek szerint a 6 hónapos és 19 éves kor közötti fiatalok (azon belül is, kiemelten az 5 év alatti gyerekek), a terhes nők, a krónikus betegségekben (például cukorbetegségben, tüdőbetegségben, asztmában, szívbetegségben, HIV-fertőzésben) szenvedők, az elhízottak, a dohányosok, az immunszupresszív szereket szedők, az idős koruk miatt gyengébb ellenálló képességű emberek, az ápolási otthonokban élők, az egészségügyi dolgozók, illetve a felnőttek és gyermekek gondozásával foglalkozók számítanak a leginkább veszélyeztetettnek, így a védőoltásra is elsősorban nekik lehet szükségük. A Magyar Gyermekorvosok Társasága arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyák új influenzás betegsége veszélyes lehet ugyan a csecsemőikre, de önmagában a szoptatás nem: az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, ráadásul immunizáló anyagokat is tartalmaz, így a szoptatás ideje alatt kisebb a fertőzés esélye.
Forrás: Hargitai Miklós(Népszabadság - 2009. szeptember 24.)
Nordland Kft.
